Rólunk
Üzleti tevékenységünk a nemzetközi kereskedelem
A megbízhatóság és a minőség legpontosabb címe az ellátásban!
Rólunk
Intelligens nemzetközi kereskedelem, mint textil, orvosi, bányászati, mezőgazdasági és élelmiszer, csomagolás a világ különböző régióiba, A speciális tervezési ágazatokban a megfelelő terméket, minőségi szabványt, a legkedvezőbb költségeket és ellátást nyújtjuk erős logisztikánkkal, ügyfeleink igényeinek megfelelően. Ugyanakkor speciális gyártókkal is partnerségben vagyunk bizonyos ágazatokban, és ügyfeleinket a világ különböző régióiban és az országban is ellátjuk.
Ebben az irányban, a hazai és külföldi partnereink garanciája mellett, a nemzetközi kereskedelemben tapasztalt és szakértő munkatársainkkal biztosítjuk az összes szükséges szolgáltatást. (Megbízhatóság, piackutatás, pontos termékellátás, kívánt minőségi szabványok, erős logisztika és optimális költség)
Mint minden eddigi munkánk során, büszkén továbbra is kiváló szolgáltatást nyújtunk minden partnerünknek az ár/teljesítmény egyenletben.
Nemzetközi kereskedelem
A nemzetközi kereskedelem áruk vagy szolgáltatások legalább két különböző ország közötti cseréje. A módosítások importálhatók vagy exportálhatók. A behozatal a belföldi országba behozott árura vagy szolgáltatásra vonatkozik. Az export olyan áru vagy szolgáltatás, amelyet külföldi országnak értékesítenek.
A nemzetközi kereskedelem a nemzetközi eszközök közötti gazdasági interakció módszere, és a gazdasági kapcsolat példája. A gazdasági összekapcsolódás egyéb formái közé tartozik (1) a külföldi pénzügyi befektetés, (2) a multinacionális vállalatok és (3) a külföldi munkavállalók. A gazdasági összekapcsoltság ezen formáinak növekedését globalizációnak nevezzük.
Miért történik a nemzetközi kereskedelem?
A nemzetközi kereskedelem azért következik be, mert egy ország komparatív előnnyel rendelkezik egy adott áru vagy szolgáltatás előállítása során, különösen akkor, ha az adott áru vagy szolgáltatás előállításának lehetséges költsége alacsonyabb az adott ország számára, mint bármely más ország esetében. Ha egy ország úgy dönt, hogy nem kereskedik más országokkal, akkor autarchiának tekintik.
İki ülkeli bir model düşünürsek, her iki ülke de uzmanlaşma ve ticaretten kazanç sağlayabilir. Uzmanlaşma ve ticaret, her ülkenin karşılaştırmalı üstünlüğe sahip olduğu ürünü üretmesine ve ardından ticaret yapmasına ve nihayetinde her iki maldan da daha fazla tüketmesine izin verecektir. Dolayısıyla ticaretten elde edilen kazançlar vardır.
Komparatív előnyök forrásai
1.Nemzetközi éghajlati különbségek
A nemzetközi éghajlati különbségek fontos szerepet játszanak a nemzetközi kereskedelemben – például a trópusi országok exportálnak olyan termékeket, mint a kávé és a cukor. Ezzel szemben a mérsékeltebb régiók országai búzát vagy kukoricát exportálnak. A kereskedelmet az évszakok és a földrajzi különbségek is befolyásolják.
2. a faktorberendezések különbségei
A tényezőberendezések különbségei azt jelentik, hogy egyes országok erőforrásgazdagabbak, mint mások a föld, a munka, a tőke és a humán tőke tekintetében. A Heckscher-Ohlin modell szerint egy országnak komparatív előnye van a termelésben, ha az erőforrások bőségesek az országon belül; például Kanadának összehasonlító előnye van az erdészeti ágazatban. Elsősorban az a tény vezérli, hogy a kapcsolódó erőforrásokban gazdag ország számára alacsonyabb a lehetőség költsége.
3.technológiai különbségek
A technológiai különbségek leginkább a különböző országokban tapasztalt kiváló gyártási folyamatokban nyilvánvalóak. Vegyük például Japánt az 1970s-as években – egy olyan országot, amely nem rendkívül gazdag erőforrásokban, de komparatív előnyökkel rendelkezik az autógyártásban. A japánok több teljesítményt tudnak előállítani, mint bármely más ország egy adott bemenettel, és ez a kiváló japán technológiától függ.
Példák a nemzetközi kereskedelempolitikára
A legtöbb közgazdász előnyben részesíti a szabadkereskedelmi megállapodásokat, mivel a kereskedelmi és komparatív előnyből profitálhatnak. Ez azért van, mert ezek a közgazdászok úgy vélik, hogy az állami beavatkozás csökkenti a piacok hatékonyságát. Mégis, sok kormány protekcionista politikát hajt végre, hogy megvédje a hazai termelőket a külföldi termelőktől. Két fő protekcionista politika létezik.
1.Tarifák
A tarifa az importált áruk értékesítéséből származó jövedéki adó. A vámokat az import elrettentésére és a hazai termelők védelmére szabják ki, és az állami bevételek forrásai.
A tarifa növeli a hazai termelők által kapott árat és a belföldi fogyasztók által fizetett árat. A tarifák azért okoznak súlyvesztést, mert egyes kölcsönösen előnyös ügyleteket nem hajtanak végre, és mivel a gazdaság erőforrásait nem hatékony termelésbe pazarolják, növelik a hatékonyságot.
2.Behozatali Kvóták
A behozatali kvóta az országon belül behozható áruk mennyiségének jogi korlátozására vonatkozik. Az importkvótákat általában engedélyezési megállapodások útján kezelik. A behozatali kvóta hasonló eredményt eredményez, mint a vám, de az adóbevétel generálása helyett az engedélyesnek kvótabent fizetnek.
A protekcionista kereskedelempolitika mellett
Három fő érv a protekcionista kereskedelempolitika mellett:
Nemzetbiztonság
Munkahelyteremtés
A babaipar védelme
Általánosságban elmondható, hogy a vámok vagy az importkvóták a termelők számára nyereséghez és a fogyasztók számára veszteséghez vezetnek. Ezért a vámok vagy behozatali kvóták végrehajtása gyakran a termelők politikai befolyásának köszönhető.